A MÁV méltán híres főépítésze Mohácson született, 1851. november 19-én. Mérnöki pályája a budapesti József Nádor Műegyetemen kezdődött, melynek később tanára is volt. Tanulmányait Steindl Imre keze alatt végezte. Pályájának kezdetén több kisebb épületet tervezett, többek között a svábhegyi római katolikus templomot, majd 1887-től a MÁV szolgálatába lépett, ahol később a magasépítési osztály vezetője lett. Később a Kereskedelemügyi Minisztérium építészeként dolgozott.

Elsőként a fiumei állomásépületet alkotta meg 1890-ben, melyen már megfigyelhetőek voltak a későbbi épületein is alkalmazott jellegzetességek. A 8-10 vasúti kocsi hosszúságú épület három fő részre tagolódik, a hangsúlyosan kiemelkedő középső és a két oldalszárnyra, melynek végeit sarokpavilonok zárják. Épületeinek jellegzetes részét képezik a vágányok felőli előtetők, melyek túlnyúlnak a sarokpavilonokon, végeiknél fedett kijárót alkotva. A falak általában nyerstégla burkolatúak. Több állomásépületnek bízták meg a bővítésével és korszerűsítésével is, így Győrben és Kassán is csak átépítést végeztek tervei alapján. Felvételi épületeinek legkiforrottabb példája a kaposvári, mely célszerűsége miatt típustervvé is vált, holott ilyen méreteknél már általában egyedi épületeket terveztek. A kaposvári tervek alapján készült Szatmárnémeti és Versec pályaudvarának épülete is. A MÁV-nál töltött húszévi munkássága alatt a történelmi Magyarország 38 állomásépületét tervezte, valamint alakította át.

Nevéhez fűződik a szegedi MÁV Igazgatóság és a budapesti Közlekedési Múzeum épületének tervezése is, mely utóbbi 1896-ra, a Millenniumi ünnepségekre készült el. A vasútnál kisebb üzemi épületek és több típusépület terveinek elkészítésével is őt bízták meg. A XIX-XX. század fordulóján alkotó Pfaff Ferenc szerencsés gazdasági és politikai körülmények között munkálkodott. A kiegyezés utáni Magyarországon felgyorsult a társadalmi átalakulás, a gazdasági fejlődés. A XIX. század végén, az első világégésig bezárólag hatalmas építkezések zajlottak le, ekkor alakult ki a budapesti belváros mai képe is, épült fel a legtöbb közintézmény és így a Pfaff alkotta vasúti indóházak is. A harmincnyolc általa tervezett felvételi épület közül több sajnos elpusztult a második világháborúban, valamint a Trianoni békediktátum következtében országrészeinkkel együtt is veszítettünk belőlük. A ma is álló épületek mindegyike műemléki, helyi, vagy vasúti védettséget élvez, felújításuk napirenden van. A vasúti épületek és a svábhegyi templom mellett Pfaff Ferenc tervezte az 1885-ös országos kiállítás képzőművészeti épületét, a Stefánia palotát, mely később a Fővárosi Múzeumnak adott otthont.

A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Pfaff Ferenc munkásságának bemutatását is kiemelt feladatának tartja, ezért több épületén állított már emléktáblát számára. Ilyenképpen többek között Cegléd, Füzesabony, Miskolc, a trianoni határokon túl Fiume, Szatmárnémeti, Zsombolya és Gyimesbükk állomásépületén találhatunk emléktáblát. Emlékére a MÁV és az Alapítvány kiállítást szervezett Fiuméban 2000-ben, valamint Magyarországon vándorkiállítás mutatta be munkásságát, így 2003 nyarán Miskolc-Tiszai pályaudvaron. A Budapesten, 1913-ban elhunyt építész sírja a Farkasréti temetőben található.

Képgaléria