A Földművelésügyi Minisztérium 1928. szeptember 20-án a Ganz és Társa, Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-től 2 db benzinmotorkocsit, 1 db első osztályú mellékkocsit, valamint a Palota Szálló reprezentációs különmenetei céljára 1 db szalonkocsit rendelt a LÁEV részére. (...)
Az első világháborús területi veszteségek hatására Magyarország többek között elvesztette legfőbb fakitermelő hegyvidékeit is, így a fahiány pótlására 1918-’19-ben a Bükk erdeiben létesítendő feltáró vasút építéséről határoztak. (...)
A Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) keskenyvágányú gőzüzemű vasútjának kijelölését és közigazgatási bejárását 1916. március 30-án tartották meg. A vasúthálózat kiépítését a magyar királyi kereskedelmi miniszter 1916. március 13-án a 14013/III szám alatt kelt rendeletével jóváhagyta és engedélyezte. (...)
Magyarország kisvasútjai az 1800-as évek vége és az 1900-as évek közepe között épültek ki nagybirtokok, erdőgazdaságok, bányák kiszolgálására többségében 760 és 600 mm-es nyomtávolsággal.
(...) Az ötvenes évek végére a gőzvontatás Magyarországon is hanyatlani kezdett és a világ számos vasútjához hasonlóan a MÁV is tervbe vette a dízelesítést és a villamosítást. Mivel ebben az időben a vonalak elenyésző hányada volt csak villamosítva, a vontatás korszerűsítése elsősorban dízel-vontatójárművek beszerzését jelentette. (...)
(...) A XX. század 20-as éveiben több ötlet is született a budai hegyek jobb megközelíthetősége érdekében. A tervek között szerepelt gőzüzemű vasút a Ferenc József-hídtól, és villamos a Hegyalja úttól. A tervek azonban a két háború közötti időszak nagy anyagi nehézségei miatt több más, hasonló, nagyszabású tervvel együtt nem valósulhattak meg. (...)
Kevés olyan gőzmozdony típus van a világon, amelyet több nemzet is ugyanúgy a sajátjának tekint. Ezek egyike a budapesti, MÁV Gépgyárban, illetve később a MÁVAG gyárban készített 96. szerkezetszámú típus, (...)