(...) A családi hagyományokhoz hűen, a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerezte diplomáját 1938-ban. Közéleti pályáját Nógrád vármegyében kezdte. Ő lett az ország legfiatalabb főszolgabírája. (...)
Baross Gábor annak a nemzedéknek volt tagja, amely a reformkor, illetve gróf Széchenyi István vágyainak, gondolatainak gyakorlati megvalósítója lett. Ő nemcsak képletesen volt a magyar szabadságharc gyermeke, hiszen 1848 nyarán született a Trencsén megyei Pruzsinán. Egész életében végigkövethető a magyar gondolat: a szülőföld, a származás és a küldetés egysége. (...)
Bánhidi Antal 1903. december 23-án született Szatmárnémetiben. Az első világégést követően, 1920-ban bravúros módon, a Szamost átúszva jutott át a megkisebbedett Magyarországra. Útja a Műegyetem gépészmérnöki karára vitte. Az egyetemi pilótatanfolyam elvégzése mellett 1921. novemberében többedmagával megalapította a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet. Ennek keretei között több repülőgépet is épített, amelyekkel számos rekordnak mondható eredményt ért el, valamint itt sajátította el a repülés minden fortélyát. 1927-ben Lampich Árpáddal megalkotta az első magyar iskolagépeket.
Az ipari forradalom a XIX. század második felében érte el Magyarországot. Új iparágak alakultak ki, a meglevők fejlődése felgyorsult, a gyártástechnológia korszerűsödött, növekedett az iparban foglalkoztatottak száma. (...)
Kováts Lajost szokás Széchenyi jobbkezeként emlegetni. Mint miniszteri osztályfőnök, nagyrészt ő állította össze a legnagyobb magyar közlekedési tervezetét. A magyar vasútépítés a reformkorban kezdett éledezni, de a hamar elfogyó pénz következtében Budapesttől csak igen kis távolságra jutottak el az első vonatok. Ezáltal később külföldi részvényesekre volt szükség ahhoz, hogy a vasútvonalakat továbbépíthessék. Kováts Lajos, mint a megye képviselője, szorgalmazta, hogy Szatmár vármegye is bekapcsolódjon a vasúti forgalomba.
„Gróf Mikó Imre élete, szereplése oly lényeges alkatrészeit képezi a kor történelmének, hogy a történetíró, aki e kor átalakulási mozgalmairól hű képet akar adni, csak csonka művet adna, ha e férfiú alakját előtérbe nem állítaná." E sorokkal, Horváth Boldizsár illette kortársát 1877-ben.
A MÁV méltán híres főépítésze Mohácson, 1851-ben született. Mérnöki pályája a budapesti József Nádor Műegyetemen kezdődött, melynek később tanára is volt. Tanulmányait Steindl Imre keze alatt végezte. (...)
1910. november 27-én a Nyitra megyei Pöstyénben született. A repülés iránti érdeklődése a József Nádor Műegyetemen végzett tanulmányai alatt alakult ki benne. (...)
Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” kisebbik fiaként Pozsonyban született, 1839-ben. A kalandokat kereső, nyughatatlan fiatalember, miután elveszíti édesapját, 21 évesen került Pestre. Apja munkáját folytatni akarván, a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott. (...)
(...) 1913-tól Olaszországban a Societa Italiana Westinghouse gyár vezetőmérnöke lett, és Kandó Kálmán munkatársaként részt vett az olasz államvasutak villamosításában. 1917-től a bécsi Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (ARG) vasútosztályán a benzin-villamos mozdonyok tervezését és gyártását vezette (...)
A Rákos-mezei repülő-hőskor híres aviatikusa, Zsélyi Aladár, 1883. december 12-én született a felvidéki Bussán. Középiskoláit a közeli Losoncon végezte, majd 1901-ben a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karára nyert felvételt. Zsélyit itt érintette meg először a „repülés szele" és annak műszaki vonatkozásai. Nagy hatást gyakorolt rá Louis Blériot 1909-es budapesti bemutatója, melyet követően rövidesen ő is hozzálátott saját gépei megépítéséhez.
