A BKV Rt. TW6000-es villamoskocsija

Budapest villamos hálózata három fő típusra támaszkodott 2001 nyaráig. Az ötvenes évektől beszerzett UV típusra, amely több mint 60 éves pótkocsikkal Dél-Buda, Dél-Pest és Zugló teljes forgalmát adta. Az UV típusból több mint háromszáz jármű rótta fővárosunk utcáit. Kicsit modernebbnek tekinthető a hetvenes évektől vásárolt 151 ICS típusú nyolctengelyes csuklós villamoskocsi, amelyből 30 darab korszerűsített ANSALDO elektronikával rendelkezik. Háromszázhúsz csehszlovák gyártmányú T5C5 sorozatú Tátra motorkocsival is rendelkezik a BKV Rt., amelyek 1980 és ’84 között érkeztek hazánkba. Azóta Budapest nem vásárolt villamoskocsikat.

2000 nyarán merült fel a lehetősége annak, hogy a Hannoverben az Expo világkiállítás után jelentkező kocsitöbbletet kihasználva jó minőségű használt járművek kerüljenek Budapestre. A megvásárolható kocsitípus a TW 6000-es, az ÜSTRA (Hannoveri Közlekedési Társaság) 70 db járművet ajánlott fel megvételre. Ezt a villamos típust Hannover tovább üzemelteti, csak a feleslegtől válik meg – ez garanciát jelenthet arra, hogy a kocsi egy jól bevált jármű, az alkatrész utánpótlása pedig még hosszú ideig biztosítva van.
2001. február 22-én a Fővárosi Közgyűlés – politikai viharok közepette – megszavazta azt a 7 milliárd forintot, amely a 68 kocsi megvételéhez szükséges. Érdekesség, hogy az ellenzék és az Önkormányzat többségét adó párt összefogott a városvezetés ellen. A pozitív eredményű szavazást megelőző vitában a fő érv az volt, hogy ezen villamosok ára csak töredéke az új, korszerű, alacsonypadlós járművek beszerzési árának. A Budapesti Műszaki Egyetem illetékes tanszéke vizsgálta a fellelhető használt járművek és esetleges új járműbeszerzés lehetőségét és költséghatékonyságát. Ekkor merült fel egy esetleges Ganz gyártmányú alacsonypadlós villamos pótkocsi vásárlási lehetősége is. Az üzletet még a közgyűlés jóváhagyása után is botrányok kísérték, hol a pályáztatás elmaradását rótták fel különféle politikai erők, hol a típus budapesti „honosíthatóságának” sikerességét vonták kétségbe. A BKV felállított egy műszaki bizottságot, akik a helyszínen tanulmányozták a szerelvényeket és az első járművezetők és műszaki emberek képzése is Hannoverben zajlott. A budapesti közlekedéshez apró módosításokat írtak elő, amit a szerződés értelmében az ÜSTRA műhelyében végeztek el, és sárga színre is festették a kocsikat. A Fővárosi Közgyűlést megosztó politikai viták ellenére 2001 tavaszán megérkeztek az első járművek a BKV Rt. Fehér úti Vasúti Javító Főműhelyébe, közúton, néhány nappal később pedig már ki is gördült a 13-as villamos vonalára az első két jármű, hogy megkezdje 10000 kilométeres próbafutását. A típus a budapesti villamosközlekedés során már többször felhasznált 1500-as pályaszám-mezőt kapta meg. Bár 2001. július 13-án már lehetősége nyílt a budapestieknek kipróbálni az új járművet az 50-es vonalon egy próbamenet erejéig, a nagyobb tömegek csak október 3-a, a 3-as vonal megnyitása óta utazhatnak a néhányak által „banánnak” és „tevének” nevezett villamoson.
Később az 50-es vonalon is megjelentek a járművek. Az utasok kezdték elfogadni a megszokást igénylő újdonságokat, és télen már élvezték a fűtést és az utastér kihűlését gátló végállomási ajtórendszert. Az új, hosszabb 62-es villamoson is megjelentek a járművek, majd utoljára a zuglói 69-esen. Két kocsiszín, a zuglói és a Száva remíz üzemelteti a típust.
A kezdeti rendelkezésre állási problémák megszűnésével megbízható és még sokáig Budapest alapvető típusává vált a TW6000-es típus. Időközben további pár darab kocsi beszerzésére nyílt lehetőség, mert a beszerzésre megszavazott összeg a forint erősödése következtében többletforráshoz juttatta a BKV-t. Így ma már összesen 76 darab sárga „banán” szolgálja a főváros forgalmát.
A fellelhető irodalom tanulmányozása közben egy érdekességet találtam: a TW6000-es járművek első felbukkanása a BKV-nál sokkal korábbra tehető, mint 2001! Az 1984-ben kiadott járművezetői tankönyv, mely tartalmazta az akkor még szolgálatban lévő 1000-es légfékes kocsik leírását is, a cég akkori típusai mellett egy plusz fényképet is bemutat, jelezve, hogy a technikai fejlődés nem állt meg az akkor nálunk legújabbnak és legkorszerűbbnek ismert csehszlovák CKD Tátra T5C5 kocsiknál. A fénykép egy „korszerű, DÜWAG gyártmányú csuklós járművet”, azaz egy TW6000-est ábrázol! A könyv szerkesztője valószínűleg maga se hitte volna, hogy 17 évvel a könyv kiadása után ezzel a kocsival fog Budapest utcáin utazni.

Schulek Tibor


nyomtatási nézet